70 éve történt, hogy Magyarország közel 20 éves revíziós politikája (1. ábra: A Felvidékért mozgalom jelvénye – fővédnöke Vitéz Nagybányai Horthy Miklósné) meghozta gyümölcsét, s az ország visszaszerezhette a Trianoni Békediktátumban elveszített területei egy részét.
Az 1938. szeptember 29-i Müncheni Egyezmény négyhatalmi döntőbíráskodást írt elő arra az esetre, ha Magyarország és Lengyelország 3 hónapon belül nem tudja rendezni területi vitáját Csehszlovákiával. Az 1938. október 9-én a csehszlovák Komáromban (Komarno) rendezett magyar-csehszlovák Komáromi Tárgyalások, még Sátoraljaújhely-gyártelep és Ipolyság 1938. október 11-i átengedése ellenére is eredménytelenek maradtak, ezért a Magyar Királyi Honvédség alakulatait 1938. október 13-án mozgósították. Miután Nagy-Britannia és Franciaország lemondott döntőbíráskodási jogáról, Németország és Olaszország az 1938. november 2-án kihirdetett első bécsi döntésben Magyarországhoz csatolt vissza egy 11.297 km2-es sávot a Felvidék és Kárpátalja déli részén, 1.058.000 lakossal, akiknek 86,5%-a magyar volt (2. ábra: A Magyarországhoz visszatért Felvidéki területek térképvázlata, 3. ábra: Ipolyságon állították fel a felszabadult Felvidék első országzászlóját).
A Felvidék visszafoglalására a teljes Magyar Királyi Honvédséget mozgósították, de 1938. november 5-étől a hadműveletekben csak négy megerősített vegyesdandár vett részt, melyeket a megerősítés után hadtest elnevezést kaptak, valamint a Hadseregközvetlen 1. Repülődandár és 1. Folyamőrdandár. A bevonuló csapatok (4. ábra: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója bevonul Kassára) november 10-ig mindenhol elfoglalták a kijelölt körzeteket. A bevonuláskor még nem került sor a Tábori Posta felállítására. A bevonuló csapatok posta ellátását a velük együtt érkező Magyar Királyi Posta hivatalai látták el. Ekkor Tábori Posta előfutár küldemények keletkeztek (5. ábra: Tábori Posta előfutár:„M. kir. 202. Ipolysági tart. katonai pályaudvar parancsnokság.” alakulatbélyegzésű képeslap „AZ ELSŐ VISSZATÉRT MAGYAR VÁROS IPOLYSÁG 1938. okt. 11” bélyegzéssel. A képeslapot mind a felvevő, mind a kézbesítő hivatal bérmentesítés és portózás nélkül elfogadta!). A csapatok december első felében, a hátrahagyott helyőrségek és határbiztosító egységek kivételével visszatértek békehelyőrségeikbe.
Szólni kell az úgynevezett Rongyosgárda tevékenységéről is: 1938. áprilisától, a Felvidék visszaszerzésére létrehozott titkos szabadcsapat, mely Homlok Sándor vezérkari ezredes és Kozma Miklós politikus szervezésében megközelítőleg 9000 fős, önkéntes tartalékosokból és tényleges tisztekből álló, 19 lövész zászlóaljba szervezett alakulat. Az egységeket már a Honvédség mozgósítása előtt, 1938. szeptemberétől a csehszlovák határ közelében helyezték el. A magyar-csehszlovák Komáromi Tárgyalások megindulása után 11 zászlóaljat leszereltek, 8 zászlóaljat pedig áthelyeztek a Kárpátalja-i határszakaszra, ahol már Héjjas Iván – egykori különítményparancsnok – vezetésével október 6-től diverzáns tevékenységet folytattak a csehszlovák csapatok ellen. A Rongyosgárdát december elején hivatalosan felszámolták, de tagjai még Kárpátalja visszafoglalásáig hajtottak végre kisebb akciókat a Csehszlovák Hadsereg ellen.
A Magyar Királyi Posta hivatalai ekkor a nagyobb városokban visszatérési alkalmi bélyegzéseket használtak (5. ábra, 6. ábra: Alkalmi levelezőlap „SAUJHELY-GYÁRTELEP BEVONULÁS 938X 11-12ó” visszatérési alkalmi bélyegzéssel. Mint a lap felíratán látszik, az eredeti visszatérési dátum 10-e lett volna. 7. ábra: Helyi levlap csehszlovák bélyeggel, „KASSA VISSZATÉRT” bélyegzéssel). Meg kell említeni a Magyar Királyi Posta 121.146/4./1938. számú rendeletét, mely engedélyezte a csehszlovák bélyegek használatát – akár magyar bélyegekkel vegyesen is (7. ábra, 8. ábra: Külföldre küldött ajánlott levél magyar- csehszlovák vegyes bérmentesitéssel, „KASSA VISSZATÉRT” bélyegzéssel. A csehszlovák bélyeggel ezen a levélen felülnyomat nélküli. 9. ábra: Csehszlovák 1,20 Koruny díjjegyes lap (a ráragasztott piros levélzárót a csehszlovák postánál a postai lezárásokhoz használták) „KOMÁROM VISSZATÉRT” bélyegzéssel, 10. ábra: „Kassa. Ismét magyarok vagyunk! 1938. nov. 11. Kassa.” felülnyomatú csehszlovák bélyeg ajánlott levélen, „KASSA VISSZATÉRT” bélyegzéssel) – és kivonatosan közölte a csehszlovák postai díjszabást. Vegyes bérmentesítés esetén a magyar díjszabást kellet alkalmazni, 1 csehszlovák korona = 14 fillér átszámítással. A bérmentetlen vagy hiányos bérmentesítésű küldemények esetében a Posta eltekintett a büntetőportó alkalmazásától, tehát csak a bérmentesítési díjhiányt szedte be, illetve a csehszlovák postai díjszabás szerinti csehszlovák bélyeges bérmentesítésű küldeményeket semmilyen esetben nem portózta meg. Természetesen a benyomott értékcikkű (díjjegyes) csehszlovák levelezőlapok használata is megengedett volt, a helyi és a távolsági lap díja 50 haleř volt, de voltak magasabb értékű díjjegyes lapok is, a külfölddel való levelezés céljára (9. ábra).
Érdekes eset a Kassa visszafoglalásakor készített „Kassa. Ismét magyarok vagyunk! 1938. nov. 11. Kassa.” felülnyomatú, a kassai dómot ábrázoló Michel 401 Z számú csehszlovák bélyeg. Erről a felülnyomásról az első híradás „A Bélyeggyűjtő” című szaklap 1938. decemberi számában megjelent írás volt, melyben közölték a „Cassovia” kassai bélyeggyűjtő egyesület 1938. november 13.-ai keltezésű levelét, mely szerint: „… E hó 11.-én egy illető, kinek kilétét nem sikerült megállapítanunk, lebetűztetett vagy 300 borítékot, melyeket kassai 50 filléres kiállítási (Zwischensteg, üres kötőlap) cseh és néhány magyar bélyeggel portózott. Az 50 filléres üres kötőlapján felülnyomás volt, melynek szövegét nem tudjuk. Ez a rányomás hamisítvány. Sem a cseh, sem a magyar állam ezeket a bélyegeket rányomással soha ki nem adta. Világos tehát, hogy magán készítmény, mely a gyűjtők megkárosítására irányul…”
Ezek a levélutánzatok csinálmányok, egy lelkes hangulatú korszak filatéliai vámszedőinek machinációi, melyek ennek ellenére filatéliai (parafilatéliai) érdeklődésre számot tarthatnak. A felülnyomott bélyegből gyűjtői forgalomban időnként felbukkanó használatlan példányok „valódi” hamisítványok, mivel a fentebb leírtak szerint a készített 820 darab bélyegpár mindegyike borítékra, s így lebélyegzésre került (10. ábra).
A visszafoglalt Felvidéki területek nagy számban fogadtak anyaországbeli hivatalnokokat, és a Felvidéknek Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi rendszerébe való betagozódásának segítésére 1938. november 15-én létrehozták a Felvidéki Minisztériumot is, mely 1940. április 1-ig működött.
