Megbélyegzett szakértelem

10 szeptember 2015

      Az ország egyik legelismertebb igazságügyi bélyegszakértőjével beszélgettünk a filatéliai hivatásról. Mit érez egy szakavatott lélek amikor ritka papír különlegességeket tart kezében? Meddig érzelem és honnantól tudomány, illetve hogyan válik valaki az ország egyik legkiemelkedőbb filatélia szakértőjévé? Kérdéseinkre a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság (MAFITT) tagja, Filep László Igazságügyi Bélyegszakértő válaszolt.     

 

Cylex 1. Honnan származik a filatélia, a papír alapú történelmi ritkaságok és különlegességek iránti szenvedélye? 
Feltételezhető, hogy aki ilyen mélységű filatéliai szaktudással bír, az maga is megszállott gyűjtő. Hogyan, milyen hatások révén, hány évesen került kapcsolatba a bélyegekkel, melyik volt az az első darab, amelyet kezében tartva végleg eldőlt a sorsa?

 

Filep László: Ismerik Siv Widerberg svéd gyermekversét, a Bélyeg-et? 

„Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.”

 

Valahogy így kezdődött nálam is – csak fordítva! Kisgyerekként gyűjtöttem mindenfélét: kavicsokat, bogarakat, faleveleket és papírokat is. Szalvétát: anyukám hidegkonyhai vezető volt, ahová szállítottak, onnan kért nekem szalvétákat – már nem volt érdekes. Nagy divat volt a gyufacímke, szép színes külföldi sorozatokat lehetett venni – apukám vett egy csomót, gyűjthette tovább Ő. Gyűjtöttem bélyeget – nem kaptam senkitől „egy kilót” csak néha egy-egy darabot, hát ez megmaradt, immáron 53 éve. 
Az első bélyegeim közül egyre emlékszem: egy Leopold királyt ábrázoló belga bélyegre, amin a bélyegzés évszáma 1893 volt. Abban az évben született anyai nagyanyám.

Cylex 2. A filatélia inkább lelki finomság, érzékenység, érzelem kérdése vagy inkább színtiszta tudomány (hisz történelmi segédtudományként is szokták emlegetni)? Milyen arány állapítható meg ezen lelki és tudományos összetevők között, illetve milyen tulajdonságok, készségek szükségeltetnek ahhoz, hogy valaki kiemelkedő filatéliai szakértővé váljék?

Filep László: A filatélia szerintem elsősorban érzelem. Valamit valamiért megszeretünk. Mindig érdekelt a történelem, különösen a Monarchia felbomlásának időszaka. Mindig érdekelt a művészet, különösen a Jugendstil, a szecesszió. 
Mindig érdekelt a … – érdekes lenne így folytatni, azonban most más következik. A 70-es évek derekán szerelembe estem, egy felvidéki magyar lány lett első gyermekem anyja, én pedig elkezdtem a csehszlovák bélyegeket gyűjteni. Az 1918-ban megjelent első csehszlovák bélyegeket, melyek a prágai várat, a Hradzsint ábrázolták, a szecesszió Párizsból hazatért nagy mestere Alfonz Mucha tervezte (aki különben a csehszlovák állami címert, a bankjegyeket, az egyenruhákat … és még ki tudja mi mindent tervezett az új állam számára). 
A gyűjtő elkezd valamit gyűjteni, és ahogy halad a gyűjtésben, a gyűjtési területe egyre bővül, egyre többfélét gyűjt. A bélyeggyűjtő már nem csak magyar, hanem más országbeli, már nem csak kutyás, hanem macskás bélyegeket is gyűjt – és elérkezik az a pillanat, amikor belátja: aki sokat markol – keveset fog! 
És ekkor elkezd a gyűjtési terület szűkülni: ebből az országból kevés van és nincs forrásom, ahonnan fejleszthetném – tehát ezt feladom és elcserélem olyanra, amiből több van, és közelebb áll a szívemhez. Mindig is a kutyákat szerettem jobban – a macskás bélyegeket elcserélem kutyásra. Végül megmarad az egy-két legkedvesebb gyűjtési terület és erről egyre többet tud meg és egyre nagyobb mélységeit deríti fel a gyűjtési területének – szakszóval: elkezd specializálódni!
Ekkor lép be a tudomány: a speciális gyűjtési módok már olyan mértékű tudást igényelnek, amihez már komoly szakkönyvek és speciális eszközök szükségeltetnek. Ennek folyamánya, hogy minden komoly gyűjtőben egyszer csak beérik a vágy, az elhatározás, hogy bemutassa mit ért már el a gyűjtési területén – elkezd kiállítani, nyer egy-két egyre fényesebb érmet. Általában ekkor döbben rá, hogy még mennyi mindent nem tud, de azt a keveset, amit tud (és aminél mások még kevesebbet tudnak!) szeretné megosztani – elkezd cikkeket írni.
A filatélia szerintem ekkortól válik érzelemből tudománnyá. Minél többet tud valaki az adott területről, annál többen fordulnak hozzá kérdéssel-kéréssel, és akkor egy barát azt mondja: „Miért nem vagy te hivatalos szakértő?” és azt gondolod magadban: „Tényleg, miért is nem?”
Sok nehézség árán bejegyzett igazságügyi bélyegszakértő leszel, aztán megváltoztatják a jogszabályi hátteret, és egy nehezebb és egyre több a teher, és azt gondolod magadban: „Tényleg, miért is csinálom?”
Kiemelkedő bélyegszakértő? Sokan nevezik magukat bélyegszakértőnek – a kutya sem kíváncsi a véleményükre. Vannak néhányan, akiket a gyűjtők is elismernek szakértőnek. Bejegyzett igazságügyi bélyegszakértők ketten vagyunk az országban – minket keresnek minden hatóságtól, hivataltól, cégektől és egyre többen magánosok is. 

II. Rákóczi Ferenc fejedelem sajátkezű aláírása az levélen

Cylex 3. Filep László a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság (MAFITT) Gervay Mihály díjas, illetve számtalan magyar és külföldi filatéliai szervezet tagja, megjelent 7 szakkönyve, több mint 300 szakcikke Magyarországon, Németországon és az Amerikai Egyesült Államokban is, publikációi pedig rendszeresen olvashatóak a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének központi lapjában. Mi a Filep titok, véleménye szerint mi teszi Önt, az ország egyik legelismertebb igazságügyi bélyegszakértőjévé?

Filep László: Szerintem nincs titok, talán csak annyi, hogy még sosem vitatták az általam adott igazságügyi bélyegszakértői szakvéleményt. Valószínűleg azért, mert igyekszem – a lehetőségekhez képest – gyorsan, pontosan elvégezni a munkát. Nem szoktam ’ködösíteni’ igyekszem konkrétan és közérthetően megírni az általam adott igazságügyi bélyegszakértői szakvéleményt. Persze, sokat segítenek a fennemlített publikációk is – ismerik a nevemet, persze innen a Cylex-ről is sok megkeresést kapok.

Cylex 4. Melyek a leggyakrabban keresett szolgáltatásai, milyen ügyekben, milyen tárgyakkal fordulnak Önhöz a leggyakrabban? Mire a legbüszkébb céges történelme során?

Filep László: Az általam adott igazságügyi bélyegszakértői szakvélemények túlnyomó részében különlegességek eredetiség vizsgálatát végeztem – sokszor a vizsgálatot kérő is tisztában van a mindazzal, amit megkap az írásbeli szakvéleményben, de egy pontos írásbeli szakvélemény értéknövelő tényező is lehet egy adásvétel során. Természetesen ezeken kívül végeztem eredetiség vizsgálatot is (például a hamisított okmánybélyegek esetében), illetve sokan kérnek fel szóbeli konzultációra is, akik csupán kíváncsiak a (többnyire örökölt) bélyegeik értékére.
Mire vagyok a legbüszkébb? Talán arra, hogy még sosem vitatták az általam adott igazságügyi bélyegszakértői szakvéleményt.

1871-es Réznyomatos 5 krajcáros próbanyomata

Cylex 5. Meséljen kicsit a legkülönlegesebb eseteiről, találkozásairól, történelmileg ritka, kiemelkedő papír relikviákkal. Melyek voltak a legemlékezetesebbek?

Filep László: 9 éves koromtól gyűjtők bélyeget. Természetesen voltak az életemben olyan korszakok, amikor nem, vagy csak kevésbé intenzíven foglalkoztam a gyűjtéssel. ’Civil’ foglalkozásomat 1990-ben cseréltem fel a bélyegkereskedői szakmára, melyen belül rövidesen árverés vezető és szervezőként működtem, 23 éven keresztül, különböző bélyegkereskedelmi cégeknél. Részt vettem sok nagy gyűjtemény árverési értékesítésében, tőlem került új gazdához például több, II. Rákóczi Ferenc fejedelem sajátkezű aláírását viselő oklevél is. Szakértői véleményt eddigi, közel 15 éves tevékenységem alatt több mint 350-et írtam - erről nem nagyon beszélhetek (köt a titoktartási kötelezettség), de például volt módom szakvéleményt írni az egyik első hazai gyártású bélyeg, az 1871-es Réznyomatos 5 krajcáros próbanyomatáról és az egyik kedvenc tévnyomatomról, a Nyugat-Magyarország VII. Prónay kiadás 50 Koronás bélyeg „kettős torony” tévnyomatáról több esetben is adtam Szakértői véleményt.

Cylex 6. 53 éves pályafutása során milyen irányba változott az érzelmi viszonyulása a vizsgált tárgyakhoz? Ugyanakkora izgalmat jelent-e ma is kézbe venni egyes történelmi kuriózumokat? Vagy a gyarapodó tudás súlya és az eszmei érték tudatosulása fokozza az emóciókat?

Filep László: Szerintem az eltelt idővel óhatatlanul tudatosul az – hogy mennyi mindent nem tudunk! Ha szakértői véleményt kérnek valamiről, akkor megírásához egyre több háttérmunka szükséges: már nem elég az, hogy mit tudok – utána kell néznem, hogy még mit kellene tudnom, hiszen egyre fejlődünk. Fejlődik tudásunk, eszközparkunk. Néhai mentorom és kedves barátom, Flasch Dezső irányításával még nagyítóval tanulmányoztam a vizsgálandó objektumokat és író- és fényképezőgéppel készültek a szakértői vélemények. Ma saját elektron mikroszkópommal beleláthatok a vizsgált anyag szerkezetébe, a szakértői vélemény elkészítéséhez számítógép, szkenner és nyomtató áll rendelkezésre.

Nyugat-Magyarország VII. Prónay kiadás 50 Koronás bélyeg ?kettős torony? tévnyomata

Cylex 7. Mi az Ön személyes motivációja, mozgatórugója a mindennapokban a hivatását illetőleg? Melyek a további célkitűzések, távlati célok?

Filep László: 15 éve vagyok igazságügyi bélyegszakértő, szeretném megélni, hogy rendeződik az igazságügyi szakértők helyzete – hiába született meg 2005-ben a Szakértői törvény, még sok minden rendezésre vár. Szeretném megélni, hogy az egyéb bélyegszakértők helyzete is rendeződik, ugyanis pillanatnyilag hivatalos bélyegszakértők nincsenek, engedélyeik lejártak, működésük nincs szabályozva (kivéve az igazságügyi bélyegszakértőket). 

 

Képmagyarázó:

1 kép: II. Rákóczi Ferenc fejedelem levélének címlapja
2 kép: II. Rákóczi Ferenc fejedelem sajátkezű aláírása az levélen
3 kép: 1871-es Réznyomatos 5 krajcáros próbanyomata
4 kép: Nyugat-Magyarország VII. Prónay kiadás 50 Koronás bélyeg „kettős torony” tévnyomata

További cikkek