Az ergonómia egyszerûen fogalmazva “a dolgozó és a munkakörnyezet közötti kapcsolat tanulmányozása.” Ez a szó a görög “ergos” szóból származik, ami munkát jelent, és a “nomos” szóból, ennek jelentése törvény. Látszólag a munkakörnyezet minden tényezõje az ergonómia tudományába tartozik:
1. Fizikai környezet
- Hõmérséklet
- Megvilágítás
- Zaj
- Berendezés
- Személyes tér
- Helyes testtartás
2. Munkaszervezés és feladatok
3. Pszichológiai és szociális környezet
- munkaerõ kereslet
- személyes kapcsolatok
- munkakapcsolatok
- a dolgozó egyéni tulajdonságai (fizikai, pszichológiai)
Az ergonómia legfontosabb alapelve, a munkakörnyezetet úgy megtervezni, hogy az találkozzon a dolgozó igényeivel. Ideális esetben, a munkakörnyezet elég rugalmas ahhoz, hogy minden személy egyéni igényeihez alkalmazkodni tudjon. Ha a munkakörnyezetet nem így tervezik meg, a dolgozónak kell alkalmazkodnia ahhoz. Az emberi alkalmazkodó képesség sajátos tulajdonsága, hogy bármilyen szélsõséges munkakörülmények között képes elvégezni a feladatát. Azonban ennek az alkalmazkodásnak költségvonzata is van: egészség és a jó közérzet csökken, ezáltal a feladatot nem teljesíti, illetve a munka minõsége romlik. Az egyénre ható tényezõkön kívûl magára a szervezetre is közvetlen és közvetett hatásaikkal és költségeikkel is kell számolni: megnövekedett egészségbiztosítási költségekkel, kompenzációs díjak, szabadságok, forgalom és csökkent termelékenység.
AZ ERGONÓMIA MÓDSZERTANA
Bár minden irodai elrendezésnek hasznára válhatna az ergonómia megfelelõ alkalmazása, de nincsenek általános szabályok, amitt mindenütt alkalmazni lehetne. Ezért az elsõ lépés a dolgozók igényeinek felmérése. Fontos annak felismerése, hogy minden munkakörnyezet számos szempontból egyedi, s annak érdekében, hogy az ergonómiai hasznokat maximalizáljuk, ezeket az egyedi tulajdonságokat azonosítani kell. Számos módszer alkalmas a fenti feltétel teljesítésére.
A szükségletek felbecsülése
Számos módja van annak, hogy az ergonómia alkalmazásának szükségessége egyértelmûvé váljon. A legkézenfekvõbb és legelterjedtebb típusa a problémáknak a dolgozók különbözõ egészséggel kapcsolatos problémái. A legtöbb panasz a gerincizmok , gerincfájdalmak és a látási problémákhoz kapcsolódik. A problémák leginkább azoknál a dolgozóknál jelentkeznek, akik VDT (Video Display Terminal) használnak munkájuk során. Hátpanaszok, nyak, vállfájdalmak a legáltalánosabbak. Továbbá kar, láb, kéz panaszok a jellemzõek. A VDT felhasználók között a látási panaszok majdnem a leggyakoribbak. A legtöbb probléma az irodai bútorok és kellékek tervezésénél elõforduló hiányosságokhoz kapcsolódik.
A további, dolgozókat és a menedzsmentet érintõ területek a teljesítményhez és a termelékenységhez kapcsolódnak. Általános panaszok rendelkezésre álló munkatér nagysága és a láb mozgásához rendelkezésre álló tér és fáradtság.
Végül sok problémát a következõ csoportokba lehet besorolni: kényelmetlenség, illetve irritáció, hõmérséklet, zaj, megvilágítás.
Ahhoz, hogy eladjuk az ergonómiai hasznokat, ezeket a problémákat azonosítani kell, megoldásokat kell javasolni. Más esetekben ezek a problémák nem egyértelmûek. Ez különösen igaz a termelékenységgel kapcsolatban.
A igények felbecsülése az információgyûjtés három féle módjával történhet:
- kérdõíves módszer
- megfigyelés
- interjú
- egyéb szempontok
BERENDEZÉS ÉS ERGONÓMIA
A stress forrása az izomzati feszültségek és fájdalmak, amelyeket a rosszul megválasztott berendezés vagy a jó berendezések rossz használata okozza. Ez leginkább a hátfájdalmakban jelenik meg, amit rosszul tervezett székek, vagy bár jól tervezett de rossz ülõhelyzetben használt székek okozzák. Fontos, hogy idõt szakítsunk a kényelmes munkakörnyezet kialakítására, pl.: ha tudjuk, hogy mindennapjaink nagyrészét egy bizonyos székben ülve töltjük, akkor megéri megbizonyosodni arról, hogy ez nem fog fájdalmat okozni, illetve károsítani testünket.
Ha számítógéppel dolgozunk, akkor érdemes meggyõzõdni arról, hogy a monitor és a billentyûzet kényelmesen van elhelyezve.
