Hogyan is működik az emberek hallószerve?
A hanghullámok a fülkagyló felé haladva lassacskán elérik a fül külső hallójáratát majd folyamatosan haladva elérnek egészen a dobhártyáig, ahol megmaradnak lebegő állapotban. A dobhártyához három rizsszem nagyságú hallóporc - "kalapács", "üllő" és "kengyel"- kapcsolódik, ezek a fül középső részének központjában helyezkednek el és feladatuk a hanghullámok erősségének szabályozása. Ezek a hullámok ezután itt keresztülhatolnak egészen át a fül belsejébe, hol egy bőrlebeny helyezkedik el amelynek felületét ezernyi apró kis hajhagyma borítja. Ezek a kis hajhagymák reagálnak a frekvenciára és a hullámok erősségére, míg nem időközben bioelektrikus jelekké alakulnak.
Egy tökéletesen működő szerv megkülönböztet mindenféle vészjelzést egymástól. Hallószervünk szelektív észrevételtételre is képes.
Jól hall-e a gyermekünk?
A hallássérült gyermek életútját jelentősen befolyásolja a hallássérülés felismerésének, és diagnosztizálásának időpontja. Részben műtétekkel, gyógyszeres kezelésekkel a hallás javítható, a panaszok megszüntethetők. Más esetekben hallókészülékkel való ellátás után rendszeres audiológiai kontroll vizsgálatokra, folyamatos beszédterápiára van szükség. Sajnálatos tény, de gyakran előfordul, hogy a tájékozatlanság, a tapasztalatlanság, a nem megfelelő információk miatt a gyermek nem kerül időben szakemberhez. (fül-orr-gégészhez, audiológushoz, gyógypedagógushoz, szurdopedagógushoz, logopédushoz).
Fül-orr-gégészeti betegségek
Magyarországon minden harmadik felnőtt dohányzik. Ezzel nemcsak a tüdőrák halálozásban értünk el dobogós helyezést Európában, hanem a szájüregi-, garat-, gégerákos betegségeket tekintve is előkelő helyen állunk. Az évenkénti tüdőszűrő vizsgálattal egyenlő fontosságú volna minden dohányosnak, hogy rendszeres fül-orr-gégészeti rákszűrésen is részt vegyen. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a betegségek időben történő felismerése lényegesen nagyobb esélyt ad a teljes gyógyulásra.
A szájüregi-, garat-, gégerák szűrése a nyálkahártyák szabad szemmel történő alapos átvizsgálását jelenti. Nyelvlapoc segítségével a szájüreget, tükörrel periszkópszerűen a garat, gége területét tudjuk átfésülni. A rákszűrés részét képezi a nyak régióinak áttapintása. Nem gyógyuló szájüregi elváltozás, nyeléskor jelentkező, fülbe sugárzó fájdalom, 3 hétnél tartósabb rekedtség esetén feltétlenül forduljon fül-orr-gégészhez!
Fülfájás, füldugulás
Fülpanaszok esetén fültölcsérrel vizsgáljuk meg a hallójáratot, dobhártyát, néha szükség van ezt kiegészítő, műszeres hallásvizsgálatra. A leggyakoribb panaszok, fülfájás, füldugulás, fülfolyás egyaránt lehet külsőfül és középfül eredetű, és ennek elkülönítése az első feladat, mert más-más gyógymódot kívánnak. Felnőttkorban gyakoribb a hallójárat gyulladása, ami helyi kezelést igényel, akár napi rendszerességgel. Gyermekeknél inkább a középfülgyulladás okoz problémát és ez a fülkürt működésének zavarával függ össze. Hátterében leggyakrabban az ismétlődő arcüreggyulladások állnak, de okozhatja szénanátha is. Rendelőnkben vizsgálni tudunk egy objektív hallásvizsgáló műszerrel (tympanométerrel), amely komoly segítséget ad a fülbetegségek elkülönítő diagnosztikájához.
Tympanométer
A füldugulást leggyakrabban a hallójáratban rekedt fülzsírdugó okozza. Ez egyszerű, fájdalommentes öblítéssel eltávolítható. Hallójáratunk egyébként öntisztuló, ezért káros, ha vattapálcikával a bemeneti nyíláson túl nyúlunk, mert ezzel csak az esetleg keresztben elhelyezkedő fülzsírt tuszkoljuk befelé. A hallójáratban levő fülzsírnak fontos védő szerepe van – többek között – a kórokozók ellen. Házilag csak a hallójárat bemenetében megjelent fülzsírt szabad kitörölni. Bizonyos esetekben az öntisztulás nem működik, ilyenkor félévente célszerű felkeresni a fül-orr-gégészetet, ahol a kíméletes eltávolítást elvégzik. Nemcsak külsőfül, hanem középfül eredetű is lehet a füldugulás. Ezt a fül-orr-gégész szakorvos egyszerű vizsgálattal megállapítja, és a kezelést is ennek megfelelően kell megválasztani.
