Zsigmond Király Főiskola, BÉKÁSMEGYER

Óbudán, ahol a Zsigmond Király Egyetem is működik, régóta voltak és ma is élnek a mértékadó felsőoktatási tradíciók. Kevesen tartják számon, hogy Luxemburgi Zsigmond király 1395 október 5 én itt hozta létre a második magyarországi egyetemet, amely mintegy 8 éven át működött, majd átmeneti szünet után 1410 augusztus 1 jén új pápai alapítólevéllel indítottak újra. Miként a magyar felsőoktatás történetében minden középkori egyetem-alapítási kísérlet, sajnos, ez is rövidnek bizonyult, de a helyi tradíció máig eleven. Ezt a szellemi örökséget és nemes tradíciót visszük tovább működésünk során. A névadó Zsigmond király (1386-1437) politikai és kulturális tevékenysége egyébként igen sok egyéb vonatkozásban is "ösztönözheti" a nevével élő oktatási hely működését. A középkori magyar királyság - ha rövid időre is - Luxemburgi Zsigmond alatt vált európai hatalmi tényezővé: politikai orientációja és származása egyaránt a korabeli nyugat- és kelet-európai "integrációban" öltött testet (német-római császárrá és cseh királlyá is koronázták). Zsigmond sokra becsülte a tudást, az intelligenciát, ezért is működött közre a két óbudai egyetem alapításában, európai hírű tudósokat, államférfiakat vonzott maga köré és nevelt fel (pl Ozorai Pipót). Akár jelmondatunk is lehetne a Zsigmondnak tulajdonított "értelmiségpárti" mondás: "Lovaggá egy nap alatt ezret is üthetek, de doktorrá ezer nap alatt egyet sem". Minden erőltetés nélkül joggal válhat Zsigmond neve és pályája egy európai integrációs és nemzeti modernizációs profilú óbudai felsőoktatási intézmény működésének metaforájává. A Zsigmond Király Főiskolát, s ezzel az állami elismerést megadva, a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000 október 17 én hozott határozatával törvénybe iktatta.