XVI. Kerületi Rendőrkapitányság, Budapest

Kedves XVI. kerületi Polgárőrség! Köszönetemet szeretném Önöknek kifejezni. A mai napon reggel kb. 8 óra 10-kor el akartam indulni otthonról bevásárló kocsival a kezemben, ahogy máskor is tettem már ilyet. Kutyáim békésen üldögéltek megszokott helyükön. Egy óvatlan pillanatban a kisebb kutya ki akart osonni a kapun, de megpróbáltam megakadályozni ezt. Kezdetben ikerült is visszatuszkolni, ám a nagyobb testű társa segítségére sietett és körös erővel kicseleztek és kijutottak az utcára. Mint az őrült, elrohantak. Lehetőségem, esélyem sem volt elkapni őket. A Galgahévíz utcában az Újszász utca felé kezdtek szélsebesen rohanni. Eltűntek a szemem elől. Azt sem tudtam, hol keressem őket. Hál’ Isten Önöket értesítette valaki, aki látta a két kutyát és az Önök egyik fiatal munkatársa, K.B. Sz. nagyon lelkiismeretes sok időt igénybe vevő keresés után egy közelünkben lakó hölgytől, aki már látta, hol lakunk, megtudta, hogy hol az otthonuk a kutyáknak. Én (pórázokkal felszerelve) keresgélve a kutyákat, mindig arrafelé mentem, ahol a kutyáimat véltem ugatni. Körülbelül fél 12-kor egy újabb hölgytől megkérdeztem, nem látott-e egy nagyobb és egy kisebb kutyát egyedül. Szerencsére a válasza kedvező volt. A velünk párhuzamos utcában (A Szérű utcában) volt a 2 kutya a segítségre lévő fiatalemberrel. Mindkét kutya hívásomra azonnal odajött hozzám hulla fáradtan, csupa sárosan és hagyták magukat megkötni. Csendesen, nyugodtan bandukoltunk hazafelé. Útközben munkatársuknak nagyon szépen megköszöntem a hihetetlen segítségét és fáradozást. Megmutattam, hol élnek a kutyák. Nagy örömömre felajánlotta a segítségét a kutyasétáltatásban. Ez igazán kitűnő lenne. Köszönök szépen mindent. Nagyon hálás vagyok, hogy hazasegítették elkóborolt 4 lábú társaimat. Nem tudom eléggé megköszönni az Önök által nyújtott segítséget. Üdvözlettel: Bajor Györgyné (Ildikó)