Budapest Főváros Levéltára

A kozepkori Buda es Pest varosi iratainak orzesi korulmenyeirol nem rendelkezunk adatokkal, s az 1686 elotti idoszakbol is csupan nehany iratot orzunk. A Buda visszafoglalasa (1686) utan ujraindulo varosi elet hivatalos dokumentumait kezdetben a polgarmester vagy a jegyzo orizte, majd a varosi kancellarian tartottak azokat. Uralkodoi intezkedesek nyoman a XVIII. szazad folyaman archivariusokat neveztek ki, s az iratok biztonsagos varoshazi megorzeserol es rendjerol is gondoskodtak. 1873 utan, a varosegyesitest kovetoen a regi pesti varoshaza mellett a hasznalaton kivul maradt budai varoshaza pincei, majd 1887-ben az Ujvaroshaza is a leveltari iratok orzohelyeve valt. A 19-20. szazad fordulojan a Karoly-kaszarnyaban helyeztek el a Kozponti Varoshazat, ahol a leveltar meg pancelszobat is kapott, viszont figyelmen kivul hagytak a tavlati raktari szuksegleteket. Az ezt koveto legfontosabb fejlemeny a terjedelmes irategyutteseknek a II. vilaghaboru alatt, 1943-1944-ben a Szent Istvan-bazilika altemplomaba torteno menekitese volt; a legertekesebb dokumentumok pedig a Magyar Nemzeti Bank orizetebe kerultek. Ezek Nyugaton tett kalandos utjukrol vegul sertetlenul tertek haza. A Varoshazan maradt iratok jelentos resze viszont elpusztult az ostrom alatt. A langok martalekava valtak tobbek kozott az allami anyakonyvi masodpeldanyok, az egyesuleti alapszabaly-gyujtemeny, az alapitvanyi okmanytar, s jelentos kart szenvedett szamos polgarmesteri ugyosztaly ket haboru kozotti evekbol valo iratsorozata is. A haboru utan az 1960-as evek elejeig a varosigazgatas kozponti epuleteben csupan a munkaszobak alltak a leveltar rendelkezesere, ennek folytan a bazilikai igenybevetel, ahol kesobb irodakat is letesitettek, veglegesen fennmaradt. Az 1960-as evekben azutan egy varoshazi felujitas, s kulso raktarak letesitese eredmenyekent, nemileg enyhult a zsufoltsag. A legertekesebb feudalis kori iratok is visszakerulhettek a Varoshaza felujitott raktarhelyisegeibe.